Nem kell mindig a kemény úton tanulni. Az egyik unokája születése utáni reggelen Rob Parsons levelet írt a babának. És akkor Rob elkezdett gondolkodni azon, hogy reméli, hogy lesz lehetősége beszélgetni az összes unokájával, ahogy felnőnek. Elképzelte, ahogy bejönnek a dolgozószobájába, letelepednek a két kényelmes fotel egyikébe a tűz előtt, és megnyílnak az előttük álló kihívásokról. Talán akkor volt, amikor megkezdték első munkájukat, megvették első házukat, összeházasodtak vagy családot alapítottak. Vagy talán éjszakába nyúlóan beszélgetnek, amikor összetört a szívük, vagy a barátaik elárulták őket. Talán lehetősége lesz segíteni nekik újjáépíteni az álmot, amelyet valaki eltaposott. ''Gyere be, foglalj helyet, mondd el, mi történt. Rob tudta, hogy nem lesz minden válasza. De talán segíthet - csak egy kicsit. . Nyelv: angol